Igék

A szerb felszólító mód: parancsok, meghívások és udvarias kérések

Szint B1 Igék
A lényeg

A felszólító mód (imperativ) a szerb nyelv legmindennapibb igealakja: parancsot adunk vele, meghívunk valakit vagy kérést fogalmazunk meg. Ez az egyik első alak, amellyel a tanuló találkozik, mert szüntelenül felbukkan a hétköznapi beszédben. A jelen idő többes szám harmadik személyű tövéből képezzük. Ha egyetlen, közeli emberhez szólunk (ti), -i végződést teszünk hozzá, például « radi! » (dolgozz!), vagy -j-t az -ati végű igéknél, például « čitaj! » (olvass!). A többes számban vagy a magázásban (vi) az -ite / -jte végződést használjuk: « radite! » és « čitajte! ». Létezik egy mi-alak is (« csináljuk »), mint a « radimo! », amelyet csak futólag említünk. Fontos pont a magyar anyanyelvűnek: a vi-alak egyszerre a többes szám ÉS az egyetlen személyhez intézett udvarias magázás (idegen, idősebb ember). Egyetlen alak fedi tehát mindkét használatot. A szívélyes meghívások természetesen a felszólító móddal történnek: « Dođi ovamo! » egy közeli embernek, « Dođite ovamo! » magázva vagy többes számban. A felszólító mód tehát nem nyers: ez a megszokott módja annak, hogy valakit fogadjunk — « sedite », « izvolite », « uđite ». Ha a parancsot kéréssé szelídítjük, hozzátesszük a « molim te » (tegező) vagy « molim vas » (magázó) szót. Az ige alakja nem változik: « Sačekaj me, molim te. » (Várj meg, kérlek.) Ennek a leckének a lényege a tagadás. A gondozott köznyelvi tagadó alakot a nemoj (egy személynek) vagy nemojte (többeknek) + da + jelen idő szerkezettel képezzük: « Nemoj da brineš. » (Ne aggódj.) és « Nemojte da brinete. » A gyors beszédben hallani a puszta « ne » + felszólító alakot is, mint a « ne brini », de ez nem a gondozott forma: szoktasd rá magad rögtön a nemoj(te) da használatára. (Létezik a « Nemoj brinuti » is, főnévi igenévvel.) Hasonlítsd össze a magyarral: nálunk a felszólító mód tagadása a tiltószóval, a « ne » szóval történik, közvetlenül az ige előtt (« ne aggódj »). A szerbben nem maga az ige áll felszólító alakban: külön szó, a nemoj(te) hordozza a tiltást, amelyet da + jelen idejű ige követ. Ezt a szerkezeti különbséget érdemes a kezdetektől rögzíteni.

Példák

  • Dođi ovamo! Come here!
  • Čitajte glasno! Read aloud!
  • Nemoj da brineš. Don't worry.

A teljes lecke

Minden a videóból, szövegben.

  1. Imperativ

    parancsok, hívások és kérések

    Uđi. Sačekaj. Ne brini. Három apró szó, amit nap mint nap mondasz valakinek — és mindhárom ugyanaz az alak. Ez a felszólító mód: vele parancsolsz, hívsz és kérsz. Ám amikor azt mondod, nemoj, a játék teljesen megváltozik.

  2. 📣

    A felszólító mód a jelen idejű tőből épül: a ti és a vi alak.

    A felszólító móddal közvetlenül szólsz valakihez: azt kéred, tegyen valamit. Csak két alakra lesz folyton szükséged — ti, ha egy közeli emberhez szólsz, és vi, ha többen vannak, vagy ha udvarias vagy. A jelen időből épül, kezdjük hát a tővel.

  3. a tőből → végződés

    ti
    • -i (radi!)
    • -j (čitaj!)
    vi
    • -ite (radite!)
    • -jte (čitajte!)

    Íme a recept. Veszed az oni jelen idejű alakját és leválasztod a végződést. Ami marad, az a tő. Erre a ti alaknál -i-t vagy -j-t teszel, a vi alaknál pedig -ite-t vagy -jte-t. Az -ati végű igék rendszerint -j-t kapnak, a többi -i-t.

  4. raditi

    ti radi!
    vi radite!

    Nézd a raditi igét. Jelen időben oni rade, a tő rad-. Hozzáteszed az -i-t, és parancs lesz egy embernek: Radi! Többeknek pedig az -ite-t teszed hozzá: Radite!

  5. čitati

    ti čitaj!
    vi čitajte!

    Most egy -ati végű ige: čitati. Oni čitaju, a tő -j-re megy. Egy embernek: Čitaj glasno! Csoportnak vagy udvariasan pedig -jte-t teszel hozzá: Čitajte glasno!

  6. Dođi ovamo!

    doći → dođi (ti alak)

    Az életben a felszólító módot leggyakrabban hívásként hallod, nem szigorú parancsként. Amikor valakit hívsz, hogy jöjjön közelebb, ezt mondod: Dođi ovamo! Az ige a doći, a dođi alak egyszerre határozott és meleg — a hangsúly a hangtól függ, nem az alaktól.

  7. Dođite ovamo!

    vi = többes szám és udvariasság

    Ugyanaz az ige több emberhez, vagy udvariasan egy alig ismert emberhez, -ite-re megy: Dođite ovamo! A vi alak nem csak többes szám — ez az udvariasságod is. Ugyanazzal a végződéssel szólsz csoporthoz és ismeretlenhez: sedite, izvolite, uđite.

  8. 🚫

    Tagadás: nemoj / nemojte + da + jelen idő.

    És most a legfontosabb rész, amiért itt vagy. A tagadó felszólítást nem úgy képzed, hogy egyszerűen ne-t teszel az alak elé. A gondos szerbben a nemoj segédszót használod egy emberhez, vagy a nemojte-t többekhez, aztán da és jelen idő.

  9. Nemoj da brineš.

    nemoj + da + jelen idő

    Meg akarsz nyugtatni valakit, hogy ne aggódjon? Veszed a nemoj-t, hozzáteszed a da-t és a brinuti ige jelen idejét: Nemoj da brineš. Többeknek: nemojte da brinete. A nemoj szó hordozza az egész tiltást, az ige csak jelen időben áll a da után.

  10. Ne brini. hallani, de nem a gondos sztenderd
    Nemoj da brineš. sztenderd és természetes

    a tagadás nemoj(te) + da, nem puszta ne + felszólító.

    Itt a csapda. Sokan úgy próbálnak tagadni, hogy ne-t tesznek a felszólító alak elé — ne brini. Ez hallatszik a gyors beszédben, de a gondos, sztenderd szerbben természetesebben hangzik a nemoj da brineš. A szokást a nemoj építi, nem a puszta ne az alak előtt.

  11. Sačekaj me, molim te.

    a hangnemet a molim te / molim vas adja

    A felszólító módot egyetlen szóval lágyítod — molim te, vagy udvariasan molim vas. Így a parancsból kérés lesz, az ige alakja sem változik: Sačekaj me, molim te. Ugyanaz a felszólítás, egészen más hangnem: hozzáteszed a molim te-t, és a parancsból udvarias kérés lesz.

  12. Jegyezd meg

    • ti → -i / -j; vi → -ite / -jte
    • vi = többes szám és udvariasság
    • tagadás: nemoj(te) + da + jelen idő

    Foglaljuk össze. A felszólító módot a jelen idejű tőből építed: ti alaknál -i vagy -j, vi alaknál -ite vagy -jte. A vi egyszerre többes szám és udvariasság. A tagadás pedig nem puszta ne — hanem nemoj vagy nemojte, aztán da és jelen idő. Mondd: uđi, sačekaj, nemoj da brineš — és természetesen hangzol.