A « biti » (lenni) létige jelen ideje: rövid és hosszú alakok
A szerb « biti » (lenni) létigének jelen időben minden személyben kétféle alakja van, és pont ez az, ami magyar anyanyelvűként meglepő. Egyrészt ott vannak a rövid, azaz simuló (klitikus) alakok: sam, si, je, smo, ste, su. Másrészt a hosszú, hangsúlyos alakok: jesam, jesi, jeste, jesmo, jeste, jesu. A jelentésük ugyanaz, a használatuk viszont nem. A hétköznapi beszédben főleg a rövid alakokat használjuk. Azt mondjuk: « Ja sam student. » (Diák vagyok), « Ona je umorna. » (Ő fáradt), « Mi smo kod kuće. » (Otthon vagyunk). Ezek a kis szócskák hangsúlytalanok: az előttük álló szóra támaszkodnak, és soha nem állhatnak a mondat élén. Ez a második hely szabálya: a simulószó az első hangsúlyos szó után kerül. Ezért nem azt mondjuk, hogy « Sam Ana. », hanem « Ja sam Ana. » A hosszú alakok akkor lépnek színre, amikor önálló, hangsúlyos szóra van szükség: mondat indításához, nyomatékosításhoz, önálló válaszhoz (« Jesam. » = « Igen, az vagyok »), és sok eldöntendő kérdésben: « Jesi li gladan? » (Éhes vagy?). Egy megjegyzés a magyar anyanyelvűeknek: a magyar létigének (van, vagy, vagyok…) nincs ilyen hangsúlytalan, második helyre csúszó párja, és a magyar nem szláv nyelv, így nincs a szerbhez hasonló simulószó-rendszere sem. Az igazi újdonság tehát ez a kettős alakrendszer és az a tilalom, hogy a rövid alak nem állhat a mondat elején. Ha ez egyszer rögzül, a « biti » a szerb egyik leghasznosabb igéje lesz, hiszen a múlt időt is ezzel képezzük.
Példák
- Ja sam student. I am a student.
- Ona je umorna. She is tired.
- Jesi li gladan? Are you hungry?
A teljes lecke
Minden a videóból, szövegben.
-
Ez a hiba azonnal elárul kezdőként a szerbben: a mondatot a vagyok szóval kezdeni. Egyszerűen nem állhat elöl — és ennek megértése megnyitja a nyelv legfontosabb igéjét.
-
Az ige a biti, lenni. A szerb leggyakoribb igéje, és van benne csavar, ami szinte egy nyelvben sincs.
-
A lenni minden személyben két jelen alakot kap: egy rövid, hangsúlytalan a hétköznapokra, és egy hosszú, hangsúlyos nyomatékhoz vagy mondatkezdéshez.
-
Nézzük a rövid alakokat teljesen. Ezeket mondod szinte minden mondatban. Hallgasd, milyen könnyűek és gyorsak — szinte az előző szóra támaszkodnak. sam, si, je, smo, ste, su
-
Itt működés közben. Diák vagyok. A sam szó a második helyen áll, közvetlenül a ja után. Ja sam student.
-
Egy másik. Fáradt. Az van rövid alakja a je — megint második, az előző szóra támaszkodva. Ona je umorna.
-
És többes számban: Otthon vagyunk. A smo jelentése vagyunk a mi-hez, szépen a második helyen. Mi smo kod kuće.
-
A minta mindháromban: a rövid alak sosem áll elöl. Klitikum, túl könnyű a kezdéshez, ezért a második helyre csúszik.
-
Ez a klasszikus kezdőcsapda. Nem mondhatod, hogy Sam Ana az Ana vagyok helyett — a klitikumnak nincs mire támaszkodnia. Tegyél elé egy szót, mint ja, és a sam megtalálja helyét a második pozícióban. Ja sam Ana.
-
És ha a lenni-vel akarsz kezdeni, hogy Igen, az vagyok-ot felelj? Ott ragyog a teljes alak. A jesam önállóan áll erős az vagyok-ként. Jesam.
-
A teljes alak sok eldöntendő kérdést is feltesz. Az Éhes vagy? a Jesi szóval kezdődik, amit a kis kérdő li szócska követ. Jesi li gladan?
-
Munkamegosztás: a mondatban rövid alak a második helyen. Kezdéshez, az igen az vagyok válaszhoz vagy nyomatékhoz a teljes alak.
-
Jegyezz meg hármat. A rövid alak — sam, si, je, smo, ste, su — a második helyen áll és sosem kezd mondatot. A teljes — jesam, jesi — nyomatékhoz és kérdésekhez.