imati / nemati a szerbben: imam, nemam és a megfelelő eset
A szerb imati („birtokolni, van valakinek”) az egyik leggyakoribb ige — naponta szükséged lesz rá. Két dolgot érdemes egyszerre megjegyezned. Először: állító mondatban a tárgy tárgyesetbe kerül, így a sestra szóból sestru lesz: „Imam sestru.” A hímnemű, élettelen főnevek viszont nem változnak — „Imam auto.” Másodszor: az imati tagadása nem két szó. Soha nem mondjuk, hogy „ne imam” — a ne és az imam egyetlen szóvá olvad: nemam. És itt jön a csavar: a nemam után a tárgy gyakran birtokos esetbe kerül, ezért „Nemam novca”, nem pedig „nemam novac”. Kérdést pedig a li szócskával teszel fel: „Imaš li auto?” Ezt a három pontot tartsd fejben, és máris természetesen használod az igét.
Példák
- Imam sestru. I have a sister.
- Nemam novca. I have no money.
- Imaš li auto? Do you have a car?
A teljes lecke
Minden a videóból, szövegben.
-
„Imam sestru.“ Könnyű, ugye? De a tagadás nem „ne imam“ — hanem egyetlen összeolvadt szó, „nemam“. És ilyenkor a tárgy gyakran másik esetbe kerül. Tisztázzuk ezt teljesen.
-
Az „imati“ azt jelenti, „birtokolni, van valakinek“ — folyamatosan használod: tárgyakra, családra, időre és kötelességekre. A legfontosabb szabály: az „imati“ után a tárgy tárgyesetben áll, abban az esetben, amely a „kit, mit“ kérdésre válaszol.
-
Itt van az „imati“ ige jelen ideje. „Ja imam, ti imaš, on ima, mi imamo, vi imate, oni imaju.“ A hangsúly az „imam“ alakon van — ez a „van nekem“, a leggyakoribb alak, amit hallani fogsz.
-
Első példa. A „sestra“ nőnemű, és tárgyesetben megváltoztatja a végződését: a „sestra“ „sestru“ lesz. Ezért mondjuk: Imam sestru. Látod, hogyan változott az A végződés U-vá — ez a tárgyeset működés közben.
-
Most valami, ami kivételnek tűnik, de nem az. Az „auto“ hímnemű és élettelen, és az ilyen főnevek tárgyesetben változatlanok maradnak — semmi sem változik. Imam auto. Az „auto“ alany- és tárgyesetben is ugyanaz — ezért hangzik könnyűnek.
-
Most a tagadás. Ez kulcsfontosságú: az „imati“ ige tagadása nem két szó. Nem mondjuk, hogy „ne imam“. A „ne“ és az „imam“ egyetlen szóvá olvad össze — „nemam“. Ez rendhagyó, de mindig így mondjuk.
-
Íme a kezdők leggyakoribb hibája. A „ne imam“ nem létezik a szerbben. Mindig „nemam“. Ugyanez igaz minden személyre: nemaš, nema, nemamo, nemate, nemaju.
-
És a csapda második része. Az állító „imam“ után a tárgy tárgyesetben van. De a tagadó „nemam“ után a tárgy gyakran birtokos esetbe kerül — abba az esetbe, amely a „kinek, minek a“ kérdésre válaszol.
-
Nézzük meg ezt egy példán. A „novac“ a „nemam“ után birtokos esetbe kerül, és „novca“ lesz belőle. Ezért helyes: Nemam novca. Nem „nemam novac“, hanem „nemam novca“ — birtokos eset a tagadás után.
-
Ugyanez a csapda a „vreme“ szóval. A „nemam“ után nem mondjuk, hogy „nemam vreme“ — helyesen „nemam vremena“, birtokos esettel.
-
Hogyan teszünk fel kérdést? Az ige után hozzáadod a „li“ szócskát. Az „Imaš li auto?“ azt jelenti, „Van autód?“. Egyszerű és nagyon gyakori a beszédben. Imaš li auto?
-
Végül, az „imati“ sok hétköznapi kifejezést alkot. „Imati vremena“ — van szabadideje. „Imati pravo“ — igaza van. Érdemes ezeket kész fordulatokként megjegyezni.
-
Foglaljuk össze. Az „imati“ tárgyesetet kíván: imam sestru. A tagadás mindig az összeolvadt „nemam“ szó, soha nem „ne imam“. A „nemam“ után pedig a tárgy birtokos esetbe kerül: nemam novca, nemam vremena.